Az autoimmun betegségben szenvedő gyermekek szülei – érthetően – egyre növekvő aggodalommal figyelik a koronavírus-járvány terjedését. Ezért szeretnék néhány fontos információt megosztani velük.
Nagyobb kockázatnak vannak-e kitéve az autoimmun betegség miatt kezelt gyermekek?
Konkrét információnk a koronavírussal kapcsolatban nincs.
Jogosan felmerülő feltételezés, hogy az immunszuppresszív vagy immunmoduláns kezelésben részesülő betegek fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. Azt is tudjuk (és ez igaz a koronavírusra is), hogy a járványok veszélyesebbek a krónikus betegségben szenvedő egyénekre (gyakrabban betegszenek meg és gyakoribb a szövődmények előfordulási gyakorisága).
Ezzel kapcsolatban azonban az alábbi szempontokat is érdemes figyelembe venni:
- A semmilyen terápiában nem részesülő gyermekkori reumában szenvedő betegeknek is fokozott a kockázata a fertőzésekre, ha egészséges gyermekekkel hasonlítjuk őket össze.
- Az immunmoduláns kezelések (beleértve a biológiai terápiákat is) mellett kialakuló súlyos (kórházi kezelést igénylő) fertőzések előfordulási aránya nagyon alacsony.
- A nem kontrollált autoimmun betegség, zajló aktív gyulladásos betegség szintén növeli a fertőzés és annak szövődményeinek kockázatát.
Hallani lehet aggódó szülői hangokat, hogy vannak akik a járványügyi helyzet miatt idegenkednek a kezelés elkezdésétől vagy folytatásától, esetleg fontolgatják annak leállítását. Nem tartom logikus elgondolásnak, ugyanis ezek a betegek azt kockáztatják, hogy egy esetleges járvány idején nem csak az infekcióval, de a fellángoló alapbetegségükkel is meg kell küzdeniük.
A terápia tehát rejthet kockázatot, csökkenhet a fertőzésekkel szembeni védettség, azonban ez nem biztos, hogy kivédhető a kezelés elhagyásával. A védekezőrendszer lehet, hogy még rosszabbul teljesít majd a gyógyszer elhagyása után, mint a kezelt betegek immunrendszere.
Ráadásul bizonyos gyógyszerekhez, pl szteroidokhoz, hozzászokás alakul ki,
hirtelen megvonásuk súlyos “elvonási” tüneteket
okozhatnak.
Mi a teendő magas lázzal járó betegség esetén?
Ez az ambuláns lapon szereplő tanács tehát arra vonatkozik, amikor már bekövetkezett baj, kialakult a fertőzés. A fentiek értelmében nem javasoljuk megelőző, preventív céllal értelmezni.
Mit lehet tenni, hogy óvjuk a sérülékeny, krónikus betegségben szenvedő gyermekeket?
Először is szögezzük le: hazánkban még nincs azonosított koronavírus fertőzésben szenvedő beteg. Ettől még érdemes felkészülni az eshetőségre, hogy a járvány esetleg a Kárpát medencét is eléri.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy aktuálisan influenza járvány van, az itt összefoglalt jótanácsok valamennyi vírusos légúti betegségre igazak!
Tömeg kerülése
Vagyis ne menjünk járvány idején a gyermekkel olyan helyre, ahol zárt helyen sok ember tartózkodik. Ne menjünk moziba, plázába, koncertre, játszóházba. Ha megoldható, akkor az immunszupprimált beteg kerülje a tömegközlekedést.
Menjen-e a gyermek iskolába, járjon-e közösségbe?
Jelenleg (02.26.) a hatósági intézkedéssel lezárt Észak-Olasz településeken járt magyar tanulók esetében vannak érvényben korlátozások. Ha járt a járvánnyal érintett területen turistaként, akkor tájékozódjon a Népegészségügyi Központ (www.nnk.gov.hu) területileg illetékes osztályánál a további teendőkről.
Persze a hatósági útmutatás mellett érdemes a józan észre is hallgatni. Ha az osztályban a gyermekek jelentős része lázas megbetegedés miatt hiányzik, akkor érdemes megfontolni, hogy otthon tartsuk-e a gyermeket.
Személyes higiéniás szabályok betartása
- rendszeres kézmosás (kézfertőtlenítővel kiegészítve)
- zsebkendőbe vagy a könyökhajlatba tüsszentsünk vagy köhögjünk
- arcunk, szánk érintésének kerülése
- tárgyak, eszközök rágásának mellőzése (furcsának tűnik, de sokan csináljál: toll/ceruza vége, szemüveg szára, stb.)
Érdemes megfontolni, hogy gyermekközösségekben (iskolákban, óvodákban) bevezetésre kerüljön az érintésmentes kézfertőtlenítők használata.
Étkezések alkalmával “személyre szólóan” tálaljunk, kerüljük a sok gyermek “egy tálból cseresznyézik” típusú kínálást (mindenki belemarkol a kekszbe, ropiba pl egy a babazsúron).
Ne mondjuk, hogy “tedd a kezed a szád elé!”. Tanítsuk meg már a kisgyermeket is, hogy zsebkendőbe vagy könyökhajlatba hapcizzon. Tüsszentés, orrfújás után mossunk kezet.
Fordítsunk külön figyelmet a kamaszokra és a fiatal felnőttekre is. A fiatalokra sokszor jellemző, hogy önmaguk előtt tagadják egészségügyi problémáikat, nem fogadják el betegségüket, vagy a kezeléssel járó szabályokat. Jellemző a korcsoportra, hogy a “rizikós” viselkedés nagyobb arányban fordul elő. Beszélgessünk velük a szükséges teendőkről, hogyan vigyázhatnak magukra és társaikra.
Vigyázzunk egymásra 🙂
A lázas beteg gyermekkel ne menjünk közösségbe!
Triviálisnak tűnik, mégis vannak, akiknek gondot okoz a betartása. Saját rendelésemen is számtalanszor tapasztalom, hogy az egyébként saját gyermeke egészségéért aggódó, de a többiekre nem gondoló anyuka lázas gyermekével (esetleg a lázas kistestvérrel) eljön a reumatológia rendelésre és beül az immunszupprimált, fertőzésben (még) nem szenvedő gyermekek közé 🙁
Lázas beteg gyermekkel ne menjen közösségbe.
A koronavírus-fertőzés gyanúja esetén ez olyannyira igaz, hogy a szakemberek javaslata alapján, ha a szülőben felmerül a fertőzés gyanúja, akkor mindenek előtt telefonon beszéljen a gyermek háziorvosával és előzetes megbeszélés nélkül ne keresse fel a háziorvosi rendelést!
Változtassunk az üdvözlési szokásainkon.
Kerüljük a kézfogást, a felesleges puszit.
Védőoltások
Számtalan betegséget megelőzhetünk védőoltásokkal. Krónikus betegség esetén időben gondoskodjunk a javasolt védőoltások beadásáról.
Kérdés, dilemma esetén szintén hangsúlyozzuk, hogy időben kérjenek a családok időpontot a védőoltási tanácsadóba.
Autoimun betegségben alkalmazható védőoltásokról egy e-bookot publikáltunk korábban.
Mit tudunk a koronavírus-járványról?
A jelen írásban a virológusok által megfogalmazott ajánlásokat és a járvánnyal kapcsolatos adatokat a Virológia Pécs Facebook oldaláról idéztem. Az alábbi adatokat több posztból válogattam össze, annak megfelelően, hogy melyek lehetnek relevánsak az autoimmun betegségek kapcsán.
Néhány fontos adat:
- A kórlefolyás 80,9%-ban volt enyhe, nem túl súlyos; míg a fertőzöttek 13,8%-ban súlyos, 4,7%-ban kritikus állapotba kerültek.
- Az idősebb korosztály a veszélyeztetettebb, 60 év felett a halálozási arány 10x-e a 0-59 éves korosztályhoz képest.
- A halálozással kapcsolatban több adatot is publikáltak, valahol 2-4% közöttre tehető.
- A koronavírus-fertőzés nagyobb veszélyt jelent az idősebb és a valamilyen egyéb, krónikus betegségben szenvedő emberekre.
- A megfigyelt “másodlagos betegségeket” is leírták: magas vérnyomás, cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, krónikus tüdőbetegség, daganatos betegségek. Ezek mindegyike súlyosbította a betegséget.
Mit tudunk a gyermekkorban előforduló esetekről?
- Úgy tűnik, hogy a gyermeket ritkábban érinti a fertőzés
- és kevésbé súlyos a kórlefolyása.
- 0-9 éves kor között 0% volt a halálozási arány, tehát nem volt, míg 10-19 éves kor között 0,4%.